Felügyeleti vizsgálat

Az e-ügyintézési törvényben meghatározott esetekben felügyeleti vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálatok elvégzésére a jogszabályok a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. Elektronikus Ügyintézési Felügyeletét, mint Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet (a továbbiakban: Felügyelet) jelölik ki.

A Felügyelet két területen folytat felügyeleti vizsgálatot. Ezek az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat biztosító szervek és az együttműködő szervek működésének felügyeleti vizsgálata.

 

I.        Az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó felügyeleti vizsgálat

A Felügyelet az ügyfél kezdeményezésére hivatalból indíthat elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó felügyeleti vizsgálatot. Az ügyfél az alábbi  honlapon elérhető űrlap segítségével  teheti meg a bejelentését.

Az ügyfél felügyeleti vizsgálatot kezdeményezhet az e-ügyintézési törvényben biztosított jogainak sérelme vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (a továbbiakban: szerv) kötelezettségeinek az ügyfél jogát, jogos érdekét érintő elmulasztása esetén. A Felügyelet tizenöt napon belül megvizsgálja az ügyfél bejelentését és dönt az eljárás megindításáról.

A felügyeleti vizsgálat mellőzése

Nem indít vizsgálatot a Felügyelet, ha megállapítja, hogy:

  • nincs hatásköre a bejelentés kivizsgálására,
  • a bejelentés tárgyában jogorvoslati eljárás van folyamatban,
  • a bejelentett jogsértés tárgyában közigazgatási hatóság vagy bíróság már jogerősen döntött, kivéve, ha a döntés szerint a jogsértés nem hat ki az ügy érdemére,
  • a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű,
  • a bejelentés névtelen,
  • a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
  • az ismételten előterjesztett bejelentés nem tartalmaz érdemi új tényt vagy adatot.

A felügyeleti vizsgálat megindítása

A Felügyelet minden más esetben megindítja a vizsgálatot. Abban az esetben is sor kerül a felügyeleti vizsgálat megindítására, ha az ügyfél bejelentése ugyan névtelen, de már a bejelentés alapján is valószínűsíthető, hogy a szerv megsérti az e-ügyintézési törvényben meghatározott kötelezettségeit. Akkor is megindítja a vizsgálatot a Felügyelet a névtelen bejelentésre, ha a szerv megsérti az ügyfelek jogait és ez sok ügyfelet érint vagy komoly érdeksérelmet, kárveszélyt idézhet elő.

A bejelentő jogai a felügyeleti vizsgálatban

A bejelentőt a vizsgálat során nem illetik meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti ügyféli jogok, de a Felügyelet tájékoztatja az eljárás eredményéről.

A felügyeleti vizsgálat lefolytatása és a jogkövetkezmények

A Felügyelet hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az elektronikus ügyintézés törvényi követelményeinek megtartását. Ha a Felügyelet megállapítja azt, hogy a szerv megsértette az e-ügyintézési törvény és annak végrehajtási rendeleteiben foglaltakat, akkor az alábbi szankciókat alkalmazhatja.

  • kötelezi a szervet a jogsértés abbahagyására és a jogszerű eljárásra,
  • határidő tűzésével kötelezi a szervet, hogy a jövőben jogszerűen járjon el,
  • a jogsértés megállapítása mellett, határidő tűzésével kötelezi a szervet, hogy készítsen intézkedési tervet,
  • törli az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nyilvántartásából az elektronikus ügyintézés biztosítását az e-ügyintézési törvény szerint önkéntesen vállaló jogalanyt,
  • elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos képzés elvégzésére kötelezi a szerv ilyen feladatkörrel rendelkező vezetőjét,
  • bírságot szab ki,
  • elrendeli a határozat nyilvánosságra hozatalát, ha ezzel elősegíti az elektronikus ügyintézést vagy nagyobb számú ügyfél jogainak védelme indokolja.

Az elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló jogalany nyilvántartásból való törlése esetén a felügyeleti vizsgálat eredményéről hozott határozatot minden esetben nyilvánosságra kell hozni. Más jogkövetkezmények egymás mellett is alkalmazhatóak.

 

II.     Az együttműködésre vonatkozó felügyeleti vizsgálat

A Felügyelet ebben az eljárásban azt ellenőrzi, hogy az együttműködő szerv tevékenysége megfelel-e a jogszabályokban, valamint az információátadási szabályzatban és az információátadási megállapodásban foglaltaknak. A vizsgálat során tudomására jutott információkat bizalmasan kezeli, és nem hozhatja őket nyilvánosságra.

A vizsgálat megindítása

A Felügyelet akkor indítja meg a vizsgálatot, amikor az együttműködő szerv megküldi hozzá az információátadási szabályzatát és megállapodást. Abban az esetben is le kell folytatni a vizsgálatot, ha a szabályzatban, megállapodásban bejelentett adatokban változás történt.

Az információátadási szabályzatot legkésőbb a szolgáltatás megkezdése előtt 15 nappal kell megküldeni a Felügyeletnek. A szabályzat módosulásának, illetve megszűnésének tényét szintén 15 nappal a módosítás, megszűnés hatályba lépését megelőzően kell megküldenie az együttműködő szervnek.

Az együttműködő szervek indokolt esetben eltérhetnek a szabályzattól. Az erről szóló információátadási megállapodást, hasonlóan a szabályzathoz, még annak hatályba lépése előtt el kell küldeni a Felügyeletnek.

A vizsgálat menete

Miután a dokumentumok megérkeztek, a Felügyelet megvizsgálja az információátadási szabályzatot és megállapodásokat. A tartalmukat összeveti az e-ügyintézési törvényben meghatározott műszaki irányelvekben és a törvény szerinti együttműködésre vonatkozó nemzeti szabványokban foglaltakkal.

A Felügyelet az e-ügyintézési törvény szerint az információbiztonságot érintő kérdések tekintetében a szabályzatot haladéktalanul megküldi az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságnak.

A kifogás

A Felügyelet kifogást tehet a szabályzattal kapcsolatban az e-ügyintézési törvény rendelkezéseinek érvényesülése érdekében. Erről határozatot hoz. Az együttműködő szerv köteles a szabályzatot 30 napon belül a kifogásnak megfelelően módosítani.

A felügyeleti vizsgálat eredményeként felügyeleti jelentés készül. A felügyeleti jelentésre a Ket. jegyzőkönyvre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy nem hozható nyilvánosságra és nem tartalmazhat személyes adatot.